A tavalyi évben kóstoltam bele komolyabban a szelektív nagy ponty horgászatba. Az első Workshop, amin részt vettem, az még 2017-ben volt. Az ott hallottakat fontolóra vettem, és nagyon érdekesnek találtam, de végül nem jutottam tovább, és annyiban maradt.
2023-ban, 24 év bojlizás után fogtam meg életem első 20 kg feletti pontyát Gyékényesen, amire nagyon büszke vagyok, mert mindig is egy ilyen vízen szerettem volna megfogni az első 20 kg feletti pontyomat.
A 2024-es szezonban megint nem jöttek az igazán nagy halak és nem szerettem volna újabb 24 évet várni a következő nagy fogásra. Ekkor jutott eszembe István és az amit nála hallottam, így felkerestem és újra elmentem egy Workshop-ra, amit ő tartott.
A felelevenített tudással és az ő Hot Summer bojlijával, valamint nagy ambíciókkal indultam újra útnak Gyékényesre, hogy élesben is kipróbálhassam a tőle tanultakat.
Mondanom sem kell, hogy a 3 napos előetetést követően, az első behúzásra meg is lett a 2024-es év első, nagypontya. Ezen a horgászaton csak egy bottal horgásztam aszerint, ahogyan javasolta Pisti, mivel óvatos “duhaj” vagyok. Az ígért eredmény tehát nem maradt el.
Ekkor eldöntöttem, hogy ezentúl csak így és csak ilyen módon fogok horgászni. A munkám miatt 1 éven keresztül nem tudtam eljutni pontyozni, ezért a következő peca 2025 augusztusában tudott megvalósulni. Egy hétfői napon érkeztem meg a Gyékényesi Kotróra a családommal, hogy egy szuper hetet töltsünk el együtt.
Mondanom sem kell, hogy nagyon jól sikerült. A 3 napos előetetést most is komolyan vettem, de egy újabb “teszttel” rukkoltam elő. Kíváncsi voltam, hogy ha a halradaromban elmentett “spotok”-on nem változtatok, csak a csalin, akkor mi sül ki ebből a pecából.
Csütörtökön este a 7. etetés alkalmával elhelyeztem a "csapdáimat", vagyis már behúztam mind a három botomat az etetett helyekre.
Ahogy kiértem a partra a harmadik bottal, és végeztem a botok behúzásával, a balos botomon egy lassú húzós kapásra lettem figyelmes. Azonnal a csónakba szálltam és elindultam a hal irányába. Út közben kavarogtak bennem a gondolatok és az érzések.
Vajon mekkora lehet?
A fárasztás kb 5-10 percig tartott, és elemi erővel küzdött a ponty a horgomon. A küzdelem vége felé, hatalmas buborékok törtek a felszínre, amiből tudtam, hogy ez jó hal lesz. Amikor megmerítettem az ellenfelem, remegett kezem és lábam egyaránt. Bent a merítőben kiszabadítottam a horgomat a hal szájából, feltekertem a merítőhálóm egy kissé és lassan elindultam a part irányába. Mikor kiértem, a pontyot nem vettem ki a vízből. A tóban állva a merítőhálótól megszabadítottam és kíméletesen átraktam az úszó mérlegelőbe, hogy éjszakára letároljam.
Mire végeztem az egész procedúrával és leültem volna, hogy megpihenjek, egy újabb lassú húzós kapás törte meg a csendet. Újra csónakba szálltam, irány a hal után. Míg az “elkövető” fölé értem, elgondolkodtam egy kicsit.
Létezhet, hogy egy újabb nagytestű pontyot fogok megint? Mondtam magamban, hogy “áá az csak álom” lehet, ilyen nincs.
Majd megtörtént újra.
Hatalmas buborékok kíséretében a felszínre törő óriás teljesen letaglózott.
Felkiáltottam: Ez nagyobb!
A fent leírtak szerint a metódust megismételtem és ezt a pontyot is letároltam. A következő nap reggelén a pontyok társaságában vártam a halőrt, hogy a nagy fogásokat lemérjük és lefotózzuk.
Az első ponty súlya 17,5 kg, a második pontyé pedig 18 kg volt az éjszakázás után.
Mondanom sem kell, az örömöm hatalmas volt.
7 év kudarc és szenvedés után 40 perc alatt sikerült fognom 2 csodás nagypontyot.
Ezen a napon, pénteken jött egy lehűlés. Hol esett az eső, hol a nap sütött. A nappal eseménytelenül telt. Este 11 óra tájékán nyugovóra tértünk.
Hajnal 3 óra környékén a ködös éjszakát egy brutális lassú kapás hangja törte meg. A csónakba szállva ledermedtem az elém táruló látványtól. A Kastélyszálló tornya kandikált ki a sűrű köd takarójából, ami egyszerre volt rémisztő és varázslatos látvány. Mire a hal fölé értem, olyan sűrű volt a természet leple, hogy alig láttam két méterre. Majd fék behúz, ráteker és a kontaktust felvettem.
Ekkor éreztem meg először a hal haragját. A botom utolsó három gyűrűje folyamatosan a tóvízben volt és forgatott a ponty csónakostól. 10 perc elteltével kezdte elveszíteni az összes erejét. Hatalmas buborékok törtek fel ismét, majd a tó felszíne alatt kb 5 méterre megpillantottam ezt a páratlan nagypontyot. Imádkoztam, reméltem, hogy jól akadt a horgom. Néhány komolyabb kirohanást követően feladta a harcot. Kihasználva a pillanatot aláemeltem a merítőmet és felkiáltottam:
Megvaaan!!!
Kivittem a partra, majd letároltam. Egész éjjel nem jött álom a szememre és csak az járt a fejemben, hogy micsoda csata volt. Reggel ismét a halőrt vártam. Szakadt az eső egész nap. Egy jó kávé mellett lemértük a halat és 20,4 kg-ot mutatott az analóg mérleg.
A fényképek elkészülte után szabadjára engedtem ezt a csodás tükör pontyot is.
Méltósággal vette birtokába a tavat ismét, hiszen ott mi csak vendégek vagyunk.
Aki nem hiszi, hogy mit tud az Aim Angling, Pisti, és csapata, az járjon utána.
Sporttársi üdvözlettel,
Sámik Gyula
Csalik
Horgászfelszerelések
