Az igen nehéz, extrém vizek horgászatát élvezzük igazán.
Tapasztalatainkat olyan embert próbáló pályákról hozzuk, mint Háromfa, a Gyékényesi Kotró vagy a gyékényesi Közúti 2-es tó, ahol a törpeharcsák kivédése és a dörzsölt, öreg pontyok becserkészése mindennapos kihívás.
A mostani sikeres szereplés érdekében már tavaly októberben lefoglaltuk helyet, és azóta rengeteg információt gyűjtöttünk horgásztársaktól, ismerősöktől és barátoktól, hogy a lehető legfelkészültebben vághassunk neki a túrának.
Idén április első hetében ráadásul 4 napot töltöttünk a Közúti 2-esen, amely ugyan hal kélkül zárult, de rengeteg tanulsággal és tapasztalattal gazdagodtunk.
Valami új, hasonlóan nehéz vagy talán még nehezebb pályát szerettünk volna kipróbálni, így esett a választásunk az ecsédi bányatóra, ahová párommal, Ritával és kislányunkkal, Rékával érkeztünk.
Megérkezésünkkor a tó tulajdonosa, Gábor felajánlotta a választási lehetősèget 9-es 10-es és a lefoglalt 6-os helyek között, mivel ezeket az állásokat visszamondták így szabadon választhattunk. Mi a 9-es állás mellett döntöttünk, amely már első ránézésre is brutális terep volt: vízbe boruló fák, bokrok és sűrű hínármezők nehezítették a pályát.
Ecséden sok horgász előszeretettel használ magvakat, amit a halak által a mérlegelőbe ürített, meg nem emésztett, majdnem egész darab tigrismogyorók is tisztán bizonyítottak.
Mi viszont már jó pár éve kizárólag a minőségi beltartalmú bojliknak szavazunk bizalmat, így most sem fordultunk a magok irányába. Ennek a szelekciónak köszönhetően nem igazán kell felkelnünk éjszaka a nem kívánatos kisebb testű pontyokért vagy roszabb esetben dévérekért. Ha nálunk kapás jelentkezik, az általában jó halat jelent.
A taktikát a sűrű akadók között húzódó, 2–3 méter mély vizekre építettük, innen érkezett a legtöbb kapásunk. A mélyebb, nyílt részek mindössze 1-1 jelentkezőt adtak. A törpeharcsák támadásait a Hot Summer 24 mm-es és 28 mm-es, 3-as keménységű golyóival sikerült kivédenünk, amelyek tökéletesen bírták a strapát.
Külön köszönettel tartozunk Istvánnak a csalitanácsadásért! Ő javasolta a Hot Summer Floating verziót horogcsalikènt. Be kell vallanom, ettől először ódszkodtam, de utólag kiderült: ez a csali kellett az eredményhez. A jól megszokott, letisztult szerelékeinken nem változtattunk, de a halak óvatossága miatt a tűélesre fent horgokra maximális figyelmet fordítottunk.
A stratégia működését bizonyítja, hogy egy 20 órás teljes kapástalanság után is tudtunk halat fogni, frissítès nèlkül.
A kapások szinte kivétel nélkül az esti fényváltáskor, éjszaka és hajnalban jelentkeztek – napközben mindössze egyetlen jelentkezőnk volt, ami hűen tükrözi az ecsédi matuzsálemek óvatosságát.
Kislányunk, Réka már rutinos kísérőnk a bojlis behúzós túrákon. Bár a nomád körülményeket is szinte élvezi, a mostani faházas helyszín maga volt a luxus.
Réka folyamatosan figyel, tanul, és mára komoly segítség a behúzós horgászatban is. Emellett fáradhatatlanul spiccbotozott,gyönyörű vörösszárnyúakat, bodorkákat, dévéreket és törpéket terelt szákba, ami óriási öröm volt számunkra.
A nagypontyos fronton összesen 9 darab kiváló halat szákolhattunk:
Rita parádés sorozata: Először egy gyönyörű, 18 kg feletti koi pontyot fogott.
Majd hosszas kapástalanság után egy kapitális, 21,90 kg-os tükörpontyot terelt matracra. Bár nem ez az egyéni rekordja, de szinte annyira örült neki mintha az lenne
Ezen halak felemelèse komoly kihívás egy nőnek, de folyamatosan fejlődünk a halak fotózásában is kisebb nagyobbb sikerrel.
Az én egyéni mérlegem: 9 kg, 10 kg, 15,20 kg, 16,40 kg, 17,90 kg, 18,10 kg, a hab a tortán pedig egy gyönyörű, 22 kg-os ponty volt.
Ecséd persze megtartotta a legféltettebb kincsét, és a túra legdrámaibb perceit mérte ránk.
Egyik este, pontosan a fényváltásban erőteljes, húzós kapás jelentkezett, ami hirtelen megállt. Gyorsan csónakba szálltunk, és mentünk rá a halra. Hamar kiderült, hogy a tettes már az első víz alatti bokorra felcsavarta magát. Szerencsére rutinosan és gyorsan sikerült letekerni a zsinórt az ágakról, és a kristálytiszta vízben, az akadó tövében meg is láttam őt: egy őslakos, óriási ecsédi tőponty volt! Amint kiszabadult, olyan elemi erővel indult meg, hogy szinte megállíthatatlannak éreztem. Sajnos a rutinja döntött: egy újabb bokor, majd egy fatörzs következett, és a következő felcsavarodás után végleg elveszett a kontakt. Remegő kézzel és heves szívdobogással álltam a csónakban; végtelenül szomorú voltam, de pontosan tudom, hogy ez is benne van az ilyen extrém helyek horgászatában.
Még mindig a szemem előtt van az a megismételhetetlen momentum, amikor megláttam azt az óriást a mélyben...
Ez a veszteség is csak emeli a víz értékét.
Összessègèben sikeres túrát zártunk. Köszönjük Gábornak a rugalmasságot, Istvánnak a nyerő tippeket, az Aim Angling csapatának a zseniális csalikat, a családomnak pedig a kitartást.
Külön köszönjük minden horgásztársunknak, barátunknak és ismerősünknek, akik hasznos információkkal és jótanácsokkal láttak el minket a felkészülés során – sokat tettetek hozzá a sikerünkhöz! Ecséd, jövünk még!
Sporttársi üdvözlettel,
Rita-Rèka-Robi.
Csalik
Horgászfelszerelések
