Tavaly szeptemberben négy napra érkeztem a 31-es állásra. A tó ezen területe teljesen ismeretlen volt számomra.
Az igazat megvallva edig 3 alkalommal horgásztam ezen a vízen, nem nagy sikerrel. Információt, tanácsot nem szerettem volna kérni senkitől. Az volt a célom, hogy én magam fejtsem meg az előttem álló négy nap alatt.
Péntek déltől tudtam elfoglalni a horgászhelyet. Első dolgom az volt, hogy vizet mertem, és beáztattam a következő napokra szánt bojlikat. A csónakot gyorsan vízre tettem. Ekkor szembesültem az első problémával. Annyira alacsony volt a víz az állás előtt, hogy a csónakkal lehetetlen volt kijönni a partig. Így csak a levágott nádas előtt tudtam a csónakot elhelyezni.
Több órás helykeresés után 5 bóját helyeztem el. Egyet a tőlem balra található nádas előtt 15-20 méterre. (Mondanom se kell, hogy ezt a rutinos helyiek feleslegesnek tartották.) Ide 24mm-es Fish&Gammarus bojlit szórtam.
A következő bóját az állás jobb oldali nádasa elé 40 m-es távolságban tettem le. Ide 50/50 bojli került etetésnek 24 mm-es méretbe. A maradék 3 bóját pedig a tó közepén helyeztem el, egymástól 40-50 m távolságra. Ezeket 24mm-es Nuttyval etettem. Mind az 5 bóját közel azonos fenék viszonyokra tettem.
Az etetés nem volt bonyolult. Minden bóját napkelte után 15 szem bojlival szórtam meg. Majd ugyan ezt még egyszer, napnyugta előtt. Ettől a négy napban nem tértem el. (Ugyanis, pontosan annyi bojlit áztattam csak be, ami a végéig kitartott.)
Első nap mire mindennel elkészültem már szinte esteledett. Úgy döntöttem, az első két három napban csak a kinti bójákat, illetve a benti középsőt fogom horgászni. Így marad kettő előetetett az utolsó 1-1,5 napra.
Nagy meglepetésre 22 óra körül kapás jelentkezett a 15 m-re lévő bójárol. Partról kezdtem meg a fárasztást. Majd jött a fekete leves. Az ideálinak nem nevezhető körüllmények miatt elvesztettem a halat. Pár órával később kapásom volt a benti bójáról. Egyből indultam csónakkal, de ahogy közel értem hozzá, ez is leakadt. Nem tudtam hova tenni a történéseket. A csali megmaradt az előkén, így visszatettem ugyan oda. Az éjjel hátra lévő része csendesen telt.
A második nap egészen este 11-ig csendesen telt. Majd ismét kapás a 15 m-re lévő bóján, de ez a hal is le akadt. Hosszas agyalás után éjjel arra jutottam, hogy az előkémben keresendő a hiba, így változtattam rajta. Ezen az éjjel azonban nem derült ki, hogy sikerült-e megoldani a halvesztések okát, mivel a kapások elmaradtak.
A harmadik napom csendesen telt. Első kapásom a távoli bójáról érkezett éjjel 11 körül. Már előre rettegtem, hogy ez is elmegy. De most nem így lett! Most már a horog tökéletesen a hal alsó szájba akadt. (Itt kicsit büszke voltam magamra, hogy sikerült a megoldást megtalálnom.) Az eredmény egy 18 kg-os töves lett.
Mivel egyedül voltam, így a fényképeket a szomszéd horgász készítette. Nem lettek tökéletesek, de ez úton is köszönöm neki, hogy első kérésre ugrott az éjjel közepén!
Az éjszaka többi része csendes volt. Majd reggel hat órakor megszólalt a 40 m-re lévő 50/50-es bója is. Ide is csónakkal indultam. Az akadás most már itt is tökéletes volt. Itt egy 17 plusszos töves lett a jutalom.
Elérkeztem az utolsó 24 órához. A 15 m-re lévő bóját elhagytam, a baloldali benti bójára 24 mm-es Nutty-t húztam be. A benti középső bóját ugyan úgy horgásztam tovább, viszont a jobbos botommal hatalmas dilemmába voltam. Végül arra jutottam, hogy maradok a 40 m-es 50/50 bójánál.
Az első kapásig egészen éjjel fél 4-ig kellett várnom. Egy nagyon jól küzdő hallal hozott össze a sors. De az élet nem mindig kegyes. Negyed órás fárasztás után egyszer csak megkönnyebbült a zsinór. Őszinte leszek. Összezuhantam teljesen. Attól tartottam, hogy ez volt az utolsó esély ezen a horgászaton át lépni azt a bűvös 20 kg-os határt.
Visszatettem ugyanoda a szereléket, aztán megpihentem. Reggel 5:50-kor felébredttem, majd 6:05-kor a 40 m-re lévő 50/50 bójáról lassú húzós kapásom volt. 25 percig nem mutatta meg magát ellenfelem, majd mikor végre megpillanthattam már tudtam, hogy megvan amiért jöttem.
Bőven 21 kg felett volt ez a gyönyörű töves.
Bár tudtam, hogy nincs sok időm vissza a horgászatból, azért visszavittem ugyanoda a szereléket, ahonnan ez a csoda érkezett. Kicsit át mentem a szomszédba, majd 8:15-kor újabb komótos kapás ugyanonnan. Nem is akartam elhinni. Ez a fárasztás csak pár percig tartott, de az eredmény egy újabb 21 kg feletti töves lett.
Utólag jó döntés volt ezen a rövid távon maradni és bízni a megérzésben.
Összegezve kijelenthetetm, hogy életem horgászata volt. Talán most tudom először azt mondani, hogy én irányítottam a horgászatomat, és minden úgy alakult, ahogy azt terveztem.
István, neked pedig köszönöm a tökéletes bojlikat, illetve a Workshop-on átadott tudást!
Tisztelettel,
Krakter Erik
Csalik
Horgászfelszerelések
